Valami extra nagy blogger nem lettem az előző bejegyzésem óta, vissza kell még ebbe szokni....és vissza kell szoknom a fogyókúrába is. 

Összefoglalva az elmúlt heteket:

- sokkal kevesebb kedvem van a fogyókúrához

- kevésbé vagyok motivált

- fáradt vagyok

- nincs időm (tornázni, külön főzni, pacsmagolni, stb, stb)

 Ez mind igaz, de hülye kifogás, ami legyőzhető. Úgyhogy dont fos, no para:-)

Egy valamire viszont rá kellett döbbennem, sokkal nehezebben fogyok, mint pár évvel ezelőtt. 29 éves vagyok, kvázi még mindig fiatal, másrészről mégsem a húszas éveim elejét taposom, amikor még tényleg könnyebb volt és nem csak azért, mert nem volt családom, gyerekem, háztartásom...blabla (és 20 kiló súlyfeleslegem sem)

Lestipitopiztam egy jó kis domaint, csak fel kellene tenni a férjem tárhelyére és ellátni egy blogmotorral, lehetne saját oldalam, nem csak ilyen blog.hu-s (amúgy meg annyira mindegy) csak tényleg jó lenne jól csinálni ezt az egészet. 

Nem hiszek eléggé magamban, nehéz év elé nézünk...:-D Azért valamelyest csak könnyebb úgy fogyni, ha hisz az ember abban, hogy eléri a célját. 

Egyébként január 1 óta nagyon kis tüchtig vagyok, de több sportra és levesebb mennyiségre van szükségem ahhoz, hogy látványosan és tartósan fogyjak. Ez már sajnos eleve elrendeltség:-) 

Ha olvastok (na, remélem olvastok, ha már erőt vettem blogger énemen) írjatok, hogy mennyit kell fogynotok, hogyan próbáljátok, etc....segítsünk egymásnak. Nekem minden fogyókúrámkor segítség volt, ha volt valaki, aki megosztotta a tapasztalatát. H szeretnétek csinálok egy facebookos oldalt (nem májerkedésből, hanem az egyszerűség kedvéért) és beszélgethetünk ott is, akár zárt is lehet a közösségünk és mindig csak felvesszük azokat, akik itt jelzik) ez csak egy ötlet, nyitott vagyok bármire, csak fogyjunk már le végre:-)

 Nos, először is elnézést kérek azoktól, akik az elmúlt pár hónap során kértek meghívót a zárt blogba, de nem küldtem nekik. Egyszerű az oka, nem ment már a zárt blog sem, elég régen. 

Többször is igyekeztem újrakezdeni az írást, de nem igazán ment hosszú távon. Nem is részletezem az okát. Nem ígérek most sem semmit, de szeretni azt szeretném, hogy új lendületet kapjak, igyekszem gyakran-akár napi szinten- írogatni, nekem mindenképp sokat segítene és ha legalább még rajtam kívül egy valakinek támogatást ad, akkor már megéri az a plusz tíz perc:-)

De nézzünk egy kis összefoglalót. 

2008. december végén kezdtem el blogot írni, 101,4 kilóval. (előtte ennél voltam több is, a max kilóm 116 volt szüléskor) 

Szépen, lelkesen írtam a blogot, sok társra is találtam (Dundolka, hátha te is idetévedsz egyszer és mesélsz magadról, hogy alakultál az elmúlt időszakban) , sosem voltam egy bűnmentes egyed:-) de azért fokozatosan, elég szépen mentek le rólam a kilók. 2010. év elején 78 kilóig is sikerült eljutnom egyetlen mérlegelés erejéig:-)

2010-ben 82 kiló körül stagnáltam, ehhez hol párosult még 1-2 kiló, hol nem.

2011-re egy pár kilóval fentebbi stagnálás párosult, idén 84 kiló körül voltam belőve, ez jelentett olykor 87-88 kilót, aztán összeszedtem magam és már csak 82-83-at.

In this moment 87 kiló vagyok. (de ha azt a fehércsokis mogyis milkát nem faltam volna be tegnap biztos csak 86 lennék:-)) 

no, a lényeg, hogy ennél a határnál általában észbe kapok, illetve ezt csak ritkán érem el. Az elmúlt három évből a legnagyobb súlyvesztő meló az első év-másfél volt, a többi egy stagnálós jellegű időszak. volt, mikor már azt hittem, hogy 86 kilónál beállt a súlyom az ideális súlyra, annyira nem mozdult:-) Persze viccelhetünk, de a lényegen nem változtat, most eljött az ideje, hogy leadjam a maradék 15-20 kilót, ami rajtam van:-)

Te is jössz? Hajrá:-)

Sziasztok!

Azt hiszem már mindenkinek sikerült meghívót kérnie, aki szeretett volna, így ez a blog hamarosan el fog tűnni az éterből. Természetesen magamnak minden betűjét lementettem, sokat segített az eddigi több mint 20 kilós fogyásomban.

Köszönöm, hogy olvastatok, jó fogyást mindenkinek, a zárt blogom természetesen továbbra is működik és gőzerővel írom.

pusz

updatefogyok...

Halihó

Elköltözöm titkos helyre, aki szereten jönni az írjon kommentben egy mail-címet és küldök neki meghívót.

Tudom, hogy sokan vannak, akik olvasnak, de nem kommentelnek. Ha ti is szeretnétek jönni, akkor most muszáj egy kommentet írni:-)

Addig is puszi mindenkinek, már izzanak a titkos posztok, fogyjatok sokat!

Bocsi a kellemetlenségért, de már elegem volt  a harakiris fejlevágós, s mindemellett nem tudom ki olvas létből. Aztán odaát majd bővebben....

Szóval ismét csak integetek, kissé szégyenlem is, hogy ilyen régen nem írtam, de eléggé zilált így költözés előtt az életünk. A párom már 3 napot fent tölt Bp-n hetente, ilyenkor mi a gyerekkel vidékre megyünk a szüleimhez, talán emlékeztek, ez a terülj-terülj asztalkám-os történet...:-)

Ehhez képest tartom magam, a múltkori keeresztelős, stb elengedős időszakhoz képest 2 kiló lement stabilan, de ettől függetlenül továbbra is egy helyben toporgásnak érzem a helyzetemet, mert másfél hónapja is a 86 kiló körüli súlyt tartottam (ellenben voltam nemrég már 84 is)    Viszont a cuccaim már zömmel 42-es méretűek, fazontól függően 44-es  méret is akad még, de azokból van, ami már nagyon lóg. 

Már nagyon a levegőben van a költözés, az majd megint kilendít a ritmusból egy kicsit, de szeretném még idén letudni a diétát. Akármilyen döcögősen is haladok, egy tuti: elérem a 66 kilót, és kész.... 

Magyarázkodni jöttem....Na jó, nem, ez nem is szorul magyarázatra. A gyerkőcnek volt a keresztelője, névnapja, babazsúrja, stb, stb..szóval potom szűk hét alatt visszajött, amit előtte leszenvedtem egy hétig. Jövő héten elkezdem a mozgást, szerintem már lehet, két napja pedig ismét nagyon odafigyelek magamra, mert már több mint egy hónapja csak egy helyben topogok, ami kezd kissé unalmassá válni. Nomeg ez a 3 kiló fel, 3 kiló le üzemmód sem a legtutibb, amit tehetek, így a fogyókúrám felénél járva. Elfáradtam. De amikor a mérlegre állok, az felér egy koffeinbombával.

Most valahogy olyan fázisban vagyok, hogy bár 38-tól 48-ig terjed a ruhatáram, semmi sem áll jól. Vagy túl bő, lóg, nagy, vagy még szűk, kiadja a pocakot, nem ér össze....Vagy csak nem szoktam meg magam, és semmit sem találok épp jónak. Ugyanis ez is a fogyi része. Elfogadni magunkat új külsőnkkel, megismerni új adottságainat, lehetőségeinket. Én most ott tartok, hogy tisztában vagyok vele, hogy fogytam 17 kilót, de dagadt disznónak látom magam. Ha nem is úgy, mint mikor 101 vagy 105 kilót nyomott a mérleg, mégis baj van az elfogadásommal. Szeretnék már 70 kiló lenni, kidobni a maradék dagi-cuccaimat, pocit-villantani:-)

Magamban sokkal csinosabbnak látom magam, mint amit a tükör mutat, fejben kissé előrébb járok:-)

Szóval most épp itt tartok a testemet illetően, folytonos elégedetlenség...De azon gondolkodtam, talán még mindig jobb az elégedetlenség, hiszen, ha elfogadnám magam 85 kilóval, akkor nem biztos, hogy tovább lendülne a minusz irányába a mérleg nyelve.

Na végre 85 kiló alatt vagyok!!! A mai szám: 84,6 kiló, ami pontosan -17 kilót jelent. Valamiért most megint nagyon begyorsult a fogyás, ilyenkor,amikor ilyen meglepit látok a mérlegen, legszívesebben kardióznék egy órát:-) Pedig az már nyílván mindenki számára kiderült, hogy nem vagyok egy nagy sportbarát-fazon:-) Most meg ugye még nem lehet kardiózni, de majd bepótolom.

Ma délután megtudom a szövettanomat is, lehez az idegesség miatt is pörögnek a kilók, bár én inkább a sresszevők táborát erősítettem mindig is, általában vizsgaidőszakban, vagy stresszesebb napokon híztam. De ennek is vége, le a bánatevéssel:-)

Azért is örülök ennek a 85 kiló alatti határnak, mert most megint egy nagy ugrás lesz kinézetileg. Vannak sávjaim. Péládul a 100 és a 95 kg között nem volt nagy különbség, vagy a 90 és 85 között is alig észrvehető, de a 85 és 80 között korábban mindig nagy volt az eltérés. remélem hamarosan meglátjuk:-)

10 nap után újra itthon, nem is vagyok beteges, egyik első dolgom az volt, hogy rápattantam a mérlegemre:-) Jól tettem, mert ruhástól, ebéd előtt 85,6 kg-t mutatott, nem számítottam rá. Így tehát egy hét alatt kb 3 kiló ment le, azok a bizonyos "mert megérdemlem" műtét előtti-utáni zabák eredménye. Szóval most ott vagyok, ahol kb egy hónapja, de tök kár már ezen bánkódni, hogy mennyivel kevesebb lehetnék, ennyi vagyok és pont, ebből kell gazdálkodni.

A fogyimban annyi a változás, hogy Trex oldaláról (oldalt ki van linkelve) ihletet merítve heti egy ch-ban gazdagabb napot tartok. Na nyílván nem a mekiben kezdek, hanem ilyenkor tudatosan fogyasztok krumplit, vagy rízst.

Pankagyereknek egy hét múlva lesz a keresztelője, bele kellene nyomni magam a jómélyre eltett kosztümömbe, amit ár több hónapja kiválasztottam, hogy ebben leszek a keersztelőn:-) Szóval folytatom a múlt heti fehérjegazdag táplálkozást, és 6 után természetesen továbbra is lakat kerül a hűtőre:-)

Hiába anyukáméknál vagyunk most, szépen haladok a fogyással, a hirtelen feljött 3 kilóból még 1 van. Odafigyelek az étkezésre, 90 százalékban csak egyes kódú kajákat eszek, reggelire gyümölcs vagy virsli, sok zöldséggel, délelőtt ha éhes vagyok hamlett, ebédre sült hús salátával (tegnap gombás-borsós csirkemell, ma sült comb paradicsomsalival) este pedig 6-kor záróra, a vacsit előrehoztam, ami szintén valami hús zöldésggel, esetleg natur joghurtos zöldfűszeres túró. Mozgás még nem lehet, bár jövő héten a kontrollon rákérdezek, hogy mikortól szabad. Pesten keresni fogok egy olyan termet, ahol úgy edzhetsz, aerobikozhatsz, bármit sportolhats, hogy közben rálátsz a gyerekre. Hallottam már róla, hogy vannak ilyen sportközpontok, ahol felügyelettel van játszóház és te egy hatalmas üvegablakon keersztül látod a csemetéd izzadás közben. Iszonyú jó elképzelésnek tartom. Ha valaki esetleg tudja, hogy Kispest közelében hol találok ilyet, az ne titkolózzon, nagyon örülnék neki!

Először is köszönöm szépen mindenkinek a rámgondolást, tényleg nagyon jól esett! Örülök, hogy "találkoztam" veletek:-)

Összefoglalóan a műtéttel kapcsolatban az a lényeg, hogy légyszives járjatok félévente, max évente nőgyógyászati rákszűrésre, mert sosem tudni, mikor üt be a krach...Nekem két és fél éve mutatták ki a magas rizikójú HPV vírust a szervezetemben (16-os) de a rákszűréseim jók voltak és immunerősítő kezelés után (isoprinosine) negatív lett az ismételt szűrésem, igaz, már akkor is tudtam, hogy ettő ettől még okozhat elváltozást, ezért félévente jártam szűrésre. Tavaly áprilisban még tökéletes volt az eredményem, idén januárban már megkérdőjelezhető (p2-3, ami még nem jelent olyan rosszat, akár egy banális fertőzés is okozhat ilyet) aztán ez bár tünetmentes voltam, egy altáji nagy tisztitíkúra után sem változott 2 hónap múlva. Rá két hónapra ismét szűrsem volt, bár már az előzővel is megcsinálták volna a műtétet, de bíztam benne, hogy visszatér az eredmény p2-re. Ezzel ellentétben kolposzkóppal is láthatóvá vált 2 szűk hónap alatt a méhnyakon az elváltzás, kinyílt a méhszáj számomra ismeretlen okokból és az eredmény p3-ra ugrott (amit mondjuk a műtétkor udtam csak meg, előtte azt hittem nem változott-kicsit felületes a dokim, most be is fejeztük a kapcsolatunkat, miután még a szövettant ismerteti). Ez  a műtét egy leep elektromos kacsbiopsziás műtét volt, a lényege, hogy egy 50 forintos átmérőjű, kúp alakú részt eltávolítanak a méhnyakból, amit aztán szövettanra küldenek. az én esetemben a műtét 2in1 volt, mert egy másik szemölcsszerű-anyajegyszerű, de pigment nélküli combhajlati kinövést (ami amúgy nem zavart semmit, de nőtt, így jobb volt leszedni) is eltávolítottak. A műtét altatásban történt, fél 4-ig még inni sem lehetett, ez elég nehéz volt. Aznap még elég rosszul voltam, hányinger, szédülés, stb, de este 8-ra már elég jól voltam ahhoz, hogy egy mekis menüt bevágjak, mert akkor épp megérdemeltem:-)

Ez röviden a történet, a műtéthez képest 2 hét a szövettani eredmény, amin már kár izgulnom, mert úgyis az, ami, ezt már levették, nem tudok vele mit kezdeni, ezzel próbálom magam nyugtatni. Igazából az  lényeg, hogy ha ne adj isten nem jó indulatú volt az elváltozás, akkor is az épen belüli legyen a kimetszés, mert így ha jól tudom, nem igényel majd további kezelést, de felesleges ennyire előreszaladni. 

bár hittem, hogy fogyok a műtéttel vagy 5 kilót, az a nem túl fényes helyzet, hogy a mert megérdemlem zabák miatt kb 3 kilót sikerült bő egy hét alatt felszednem, amit a mai napon elégeltem meg, így mától visszatérek a régi kerékvágás szigorított változatába.    

Torna kb 4 hétig nincs (most mondjam, hogy mennyire bánom:-)??) illetve még keddig emelni, megerőltető dolgokat végezni nem szabad, nehogy szétnyiljon a heg.

Kb ennyi. :-) a pontos súlyomat azért nem tudom, mert pénteken hazajöttünk anyukámékhz, az ő mélegük nem digitális, de 88-89 kg között van. apropó kilók...a klinikán nem volt  a méretemben hálóing...oké, hogy nem vagyok egy nádszál, de azért tőlem jóval nagyobb darab nők is vannak. Most csak nevetséges volt számomra  a helyzet, hogy nem ér össze a mellemen a hálóing, de tizenpár kilóval nehezebben kínos lett volna. aztán most itt mesélhetnék még az egészségügy borzasztó helyeztéről, amiket megtapasztaltam, de talán hagyjuk...

szóval légyszi járjatok rákszűrésre, mert az én példám is mutatja, hogy milyen rövid idő alatt és milyen fiatalon lehet probléma, és jobb megelőzni a nagyobb bajt. Ja, és fogyjatok:-) Fogyjunk együtt ismét!

Kedden lesz a műtétem, ma dőlt el. Igazából nagyon be vagyok tojva, elsőkörben az altatástól, másodikban a szövettan eredményétől parázok. Meg attól, hogy mi van, ha meghalok és a gyerekem még csak emlékezni sem fog rám. Tudom, hogy mennyire hülye gondolatok, de ki kell magamból írnom, igazából a környezetemben senkivel sem osztom meg ezeket a gondoltatokat, mert azon túl, hogy sikeresen beparáztatok másokat is, úgyis csak azt a választ kapom, hogy nem szabad a rosszra gondolni. De én ilyen vagyok, sokat gondolok a rosszra, családi örökség.-) Anyai nagymamám például ha nem éri el telefonon anyukámat, akkor fél óra alatt képes odáig pörgetni magát, hogy sírva magába roskad, hogy biztosan meghalt a fél család...Na, szóval ez a véremben van:-)

És ahogy hallom esik odakint, éljen, a véremben van az is, hogy mindig akkor teregetek kint, amikor aznap szakadni fog....éljen:-)

Szóval most ott tartok, hogy sajnálgatom magamat, és valamelyik nap elugrom Józsára a kedvenc gyroszosomhoz, mert nehogymá' többet olyat ne egyek, biztos, ami biztos:-) Úgysem ehetek aznap, amikor műtenek, majd akkor lefogyok:-) Egyébként meg Mr. Rochester mógé bújok: ő mondta, hogy most ne foglalkozzam a fogyival:-)) Na jó, ez csak poén, de most tényleg nem a diéta A legnagyobb problémám.

Ígértem pár sort a ricottás sütiről...

7 tojás, 14 dkg update sütiliszt és ránézésre némi folyékony édesítő hozzáadásával készítettem a szokásos módon egy piskótát (ha vki nem tudja, hogyan kell, szívesen leírom, de feleslegesen nem akarok körmölni) mikor hült először hosszában kettévágom, így könnyebb félbe vágni a lapokat. Én recés késsel szoktam, azzal egyszerűbb. Szóval van 4 piskótalapunk:-)

kb fél liter cukormentes növényi tejszínt édesítővel habbá verek, közben kicsit áttöröm a fél kiló ricottát, édesítem, és pár kanál baracklekvárt keverek hozzá. Végül összedolgozom a habbal. Az alsó piskótát megkenem lekvárral, erre teszek egy réteg krémet, majd egy piskótát, majd a krémet..így tovább, szépen körbekenem, be a hűtőbe, 1-2óra múlva szuperül végható, fini:-)

Hétvégén nem voltunk itthon, ma jöttünk haza. Nem faltam magam halálra, de nem igazán foglalkoztam a szigorú fogyókúrával sem, most valahogy nem érdekel. Sajnos a legtöbb gondolatom a műtét körül forog, elég hülye gondolatok jutnak az eszembe, de most ez van...Híztam 1,5 kilót, bár este mérlegeltem, szóval a holnap reggeli lesz a mérvadó, de pár deka biztosan feljött.

Ma elkészítettem életem első ditétás málna dzsemmjét, nagyon finom lett. Nem vagyok egy befőző mester, de unom már, hogy alig van vmi diétás finomság, szóval gyártok mgamnak, ezen ne múljon:-) Este ettem gesztenyepürét:-( ezt még be keleltt vallanom!

Ti hogy vagytok?

Nagy változás előtt állunk, hirtelen jött és gyorsan kellett dönteni. A ház, amelyben élünk még kész sincs teljesen, de nagy álmunk vált valóra, amikor tavaly novemberben végre beköltöztünk. A nappali-konyhánkba beleférne az előző lakásunk, szóval tényleg nagy váltás volt. A saját ízlésünk alapján alakítgattuk, lassan rendben lesz a kert is, éldegélünk. Megszoktuk. Ezt rúgjuk most fel...

A férjem munkája csak nem akart alakulgatni, ebben a térségben lehetőség nincs, hónapok óta csak nagyokat pislogunk, hogyan tovább. Derült égből jött a lehetőség, egy budapesti állás, aminem nem lehetett nemet mondani. Nem külföldi luxusnyaralás, vagy új autó volt a tét, hanem a mindennapi megélhetésünk, a hitelünk fizetése. Szóval nagyon úgy néz ki, költözünk, talán még júliusban. Egyszerre sok ez így nekem, stramp kis nőcinek tartom magam, de a változás csak megvisel engem is. Először ez a hülye műtét, most meg a költözködés, ismét. Nem véglegesnek tartjuk a döntésünket, a házunkat nem is adjuk el, sőt, nem is visszük el, cssak a legfontosabb dolgainkat. Első körben egy év, aztán ki tudja meddig maradunk....Az egyik legnagyobb előnye a pénzen kívül az, hogy nem kell Pankát bölcsődébe adnom, nekem ez nagyon nagy nyomás volt, és nagy kő gördült le vele a szívemről, kaptunk még egy évet a gyerkőccel, amit nagyon fontosnak tartok.

A nagy változás hatására elkészítettem ma eddigi sütéseim legjobb updates sütijét, saját reci, barackos tejszínes-ricottás süti. Kövi posztban képek és recept.

Most a költözés és a műtét körül forog számomra a nap nagy része, nem is beszélhetnék róla egyébként még senkinek, elmondom hát mindenkinek:-) Remélem a főnököm nem olvassa a blogomat:-)) mert még lesznek kínos pillanataim, nagyon számítottak rám, hogy visszamegyek...de most ezt dobta a gép...

Szóval az úgy volt, hogy 2007 augusztusában, kb 35 hetes terhesen egy családi napon voltam a Tiszaparton. Rossz volt az idő, fújt a szél, néha esett is. Apukám főzőversenyen vett részt, és kicsit jókedve volt már a haverjainak és neki is, ez fontos lesz a sztori alakulása szempontjából:-)

Szóval erre a rendezvényre volt hivatalos Norbi is, hogy megtornáztassa a helyi jónépet, de az érdeklődés hiányában elmaradt az össznépi mozgás. (tényleg nagyon kevesen voltak a rossz idő miatt, akik pedig ott voltak a főzőverseny résztvevői és azok családtagjai voltak, hogyis mondjam, nem egy ápdétes brigád, rossz húzás volt a szervezőktől, hogy ilyen eseményre hívták a fitnessgurut.)

Én előző évben váltam a módszer rabjává, amikoris a már többször emlegetett ominózus 22 kilót leupdate-eltem magamról, s úgy éreztem, hogy nekem ezt feltétlenül meg kell osztanom Norbival, hiszen neki (na jó, magamnak, de az ő módszerének) köszönhetem a sikereimet. A nagy ölbeugrós lábátvetős hálaadásnak az óriási pocakomon túl néhány szekuscsávó tett keresztbe, akik körbeállták Norbit,m hogy senki ne szólhasson hozzá, ne közelíthesse meg. Úgy járkáltak a parton, mintha kétezer ember tolongana, hogy inzultálhassa a sztárt. Ez csak azért volt nevetséges, mert az a max 50-100 ember, aki jelen volt azzal volt elfoglalva, hogy főzzön és egyen, legtöbbjük azt sem tudta, mi fán terem a Schobert név, egyszerű, falusi emberekről van szó.

Na, szóval azt mondták a szekusok, 10 perc múlva menjek vissza. Közben a Zuram megvette a -10kg/hó könyvet nekem (volt egy csapat, akik norbis cuccokat árultok és vérnyomást mértek(volna, ha lett volna érdeklődő) hogy akkor adjuk meg a módját, legyen egy kedves szignóm is Norbitól. Nagyon izgultam, szerettem volna neki elmondani, hogy bár most kövér vagyok, mert majdnem 30 kilót szedtem fel a terhességem alatt, korábban 22-t adtam le, amit neki köszönhetek, és hogy milyen sokat jelent nekem...blabla...sajnos nem sikerült mindezt megosztanom vele. (jé, most jutott eszembe, lehet a múltkori álmomban ezt kompenzáltam:-)))) Miközben aláírt a könyvben annyit mondtam neki, hogy örülök, hogy találkoztunk és majd szeretnék a módszerével lefogyni, vagy vmi ilyesmi, nem ez szó szerint. Rám sem nézett, hanem azt mondta, minek várni, fogyj le most. Mondtam, hogy igen...de konkrétan holnapután szülök, de nem is figyelt rám, csak motyogott valami sablon szöveget, szerintem nem is vágta le, hogy terhes vagyok, pedig azért annyira nem voltam nagy darab, hogy ne lehessen észrvenni.

Na mindegy, csalódtam akkor kicsit. Aztán megláttam a fotóst:-)) Valamelyik honlap fotósa volt, és fotózta Norbit. Gyorsan odabalettoztam, hogy akkor legyen már közös kép is:-)) Erre odaténfergett a meglehetősen kapatos apukám, aki Norbinak dumált, hogy Linduska az én kislányom, mi csülköt sütünk...meg ilyesmi:-) Azt hittem a pofám leég:-)) Már nem, most röhögök rajta, miközben írom is, de akkor nagyon cikis volt. Végül született egy kép is, amin én úgy nézek ki, mint egy tanyasi meglett asszony. Totál domború az egész kép...de az enyém:-)

Mindezek mellett nagy élmény volt, és örülök neki, remélem ha legközelebb találkozunk, akkor jobb élményeim lesznek. Én nagyon szeretem Norbit emberként is, nemcsak mint a módszer elkötelezett híve, és nem akartam semmi negatív képet festeni róla, remélem nem úgy jött le.

Mester és tanítványa:

mondjuk ezen a képen tényleg nagyon dagadtnak tűnök, de felteszek majd egy rendes terhesképet, amin látszik, hogy milyen kismama voltam.

Azt álmodtam, hogy sógoromék összeházasodtak újra (egyébként közel 20 éve házasok). Aztán hirtelen áttért az álmom egy másik helyszínre, ahol update tortát sütöttem, de már nem emlékszem kinek, de nem tudtam valamiért befejezni. Aztán a következő emlékképem ismét egy ugrás az esküvőre, nagyon sokat kellett várni a "menyasszonyra", és emlékszem feltűnt, hogy az ő részéről senki sem jött el. Valaki ült melelttem, előttem pedig egy ismerős alak állt. Annak aki melelttem ült mondtam, hogy még be kell fejeznem az update torta elkészítését. Erre megfordult az előttem álló, Norbi volt, egy üres tálca volt  akezében, egy műanyag, magas peremű, és megbillentette felém. Én az ölébe ugrottam (de olyan kaszkadőrös lábátkulcsolós ugrással) és nagyon nagyon sírtam, közben öleltem. A boldogságtól sírtam, és ne értsd félre, szerettel öleltem, nem egyéb érzéseket táplálva. Aztán még arra emlékszem, hogy valami metróállomás szerű helyen voltunk, Norbi is ott volt, dumáltunk is, de itt már zavaros, hogy mi volt...és a nyugatihoz akartam menni, még vmi ilyesmi is rémlik:-)

Miket nem álmodok...leginkább az ölbeugrós jelenet maradt meg bennem, illetve főleg maga az érzés, amit éreztem, olyan hála-kérés-öröm keveréke volt:-) Kíváncsi vagyok ő mit álmodott:-) Mindenesetre annyi haszna volt az egésznek, hogy nyomtam még reggel egy Aerobzónát, biztos, ami biztos:-))

Egyébként egyszer már találkoztam Norbival, majd elmesélem egyszer, akkor csalódtam benne kicsit. 

Szeretném elmondani, hogy 10 perccel ezelőtt befaltam egy nagy adag sült házi kolbászt két szelet updatekenyérrel és update majonézzel, ha ez finomít egy kicsit a dolgon....nagyon finom volt, de nagy hülyeség volt:-(

és most még annyira ennék valami finomat...ááááááá, ha sütne a nap nem lenne falási rohamom, de nálunk hideg, borongós, esős idő van.

Annyira belebonyolódtam a napokban a kommentezésbe (Dundolkánál és itt is) hogy a posztolást szépen elhanyagoltam, pedig papamm volt két aerobzóna is múlt héten (csütörtökön és szombaton) A kaját a szokásos módon tartottam (értsd: ettem, normális mennyiségeket, jó kajákat, egyes kóddal természetesen, vacsik is voltak)

Beújítottam egy tejszínes-joghurt tortát (6 dl joghurtot (diétás gyümijoghurt vagy/és natur) 3 e.k. zselatínnal és némi édesítőszerrel összemelgítünk, de ne forrald mert túrósodhat. Míg kihűl felverünk kemény habbá 3 dl növényi cukormentes tejszínt (nekem legjobban a Rama-s jött be, a házisütis csajszi ajánlottam, milyen igaza volt) Aztán egyesítjük a ahabot a joghival, teszünk bele pl meggyet, vagy erdei gyümiket. Őzgerincformát kibéleltem fóliával, beleöntöttem a krémet, a tetejét is lefedtem, be a hűtőbe, majd 3-4 óra múlva könnyedén kifordítható és vágható, isteni. Én készítettem már tortaformában is, hogy tortásabb kinézete legyen, nagyon szép lett.

Olyannyira "nyugis" hetem volt fogyúkúra szempontjából, hogy ilyen habos-túró-rudis kapuccsínókat gyártottam magamnak:-)

És lás csodát, szombatra 85,3 kg-t mutatott a mérlegem, ami -16,3 kg jelent! Hétvégén ismét elutaztunk, ilyenkor általában egy kiló visszaugrik, de most úgyahogy figyeltem, bár az esti 2 kiló cseresznye elcsipegetése már némileg túllép a figyeltem határon:-))

Lelkileg jól vagyok, stabilnak érzem magam több szempontból is, én inkább mensi előtt szoktam kissé depis lenni, néha meg valahogy kisebbnek látom a nagyobb gondokat is. Még ez a csúnya idő sem tud kizökkenteni:-)

Írtam róla másfél hete, hogy buliztunk a csajokkal, eme nevezetes éjszakán lendültem át a -15 kilós határon.

Mielőtt bárki megszólna,hogy miért rázom a sejhajom kisgyerekes anyukaként diszkóban, szeretném leszögezni, hogy kb lánykoromban voltam utoljára diszkóban, és nem heti rendszerességű program ez számomra. Másfelől a barátainké a hely, ahol voltunk, és egy nagy felújítást követően nyitottak meg ismét, emiatt hívták meg az ismerősöket a VIP szektorba:-)

Egyébként zömmel kisgyerekes anyukák voltunk a társaságban, így volt miről beszélni:-)

de lényeg a lényeg, íme a valóság:

(és igen, felveszem a miniszoknyát 80 kiló felett:-) Emlékszem ez pár hete nagyobb nézeteltéréseket váltott ki:-)

A legjobb kifejezés talán az, hogy elvoltam....rengeteg itthoni meló nőtt a nyakamra, azt hiszem lassan kezdem utol érni magam. A héten volt vacsi minden este, persze egyes kódú kaják, s zömmel napközben is csak egyes kód, kivéve a kenyér, amit ha néha eszek reggelire, akkor az teljes kiőrlésű. A váltás oka pusztán anyagi eredetű, a közelben lévő üzletben több, mint 600 ft egy kis csomagos ud. kenyér, aminek kb a felét eszem meg, a teljes kiőrlésű pedig kétszázvalamennyi. De a hét elején vett csomagból 2 szelet hiányzik, egyszerűen nem vagyok kenyeres...annál inkább cukkinis! A héten háromszor is cukkini volt a menü. Rakott (ud. tészta megfőzve, nyers cukkini karikára vágva, hagyma szépen egymásra rakva tepsiben, tetejére tejföl és morzsolt hóvirág sajt, rá főzőtejszín, 10-15 perc alatt összesül, pár szem paradicsom izlés szerint még mehet a tetejére, én imádom) illetve grillezve is sikerült jónéhány cukkinit eltüntetni:-)

A ma reggeli súlyom 86,2 kg,szűk fél kiló ment le ezen a héten. Női napjaim is elérkeztek, előtte olyan falási rohamaim voltak, hogy csak kapkodtam a fejem....ilyenkor csak az a fontos, hogy a megfelelő ételekből csillapítsuk a rohamot, na jó, én sem almára vágyom ilyenkor, hanem mondjuk dobostrotára brassóival, de a fogyás iránti vágyam még a falási rohamoknál is nagyobb, így beérem valami egyes kódú nassal.

Sikerült a héten eljuton pékségbe is, bevásároltam 3 kiló péksütit, ma az volt a délelőtti és a délutáni menü is, ebédre közbeiktatva a változatosság kedvéért egy kis cukkinit...vannak ilyen időszakaim, amikor rákattanok valamire, mint most a cukkinire, aztán napokig azt kívánom...amíg ez a cukkini, addig tök jó, de volt régen olyan időszak, amikor ez konkrétan a békebeli disznósajt volt:-) A férjem is ilyen, neki mákostésztás napjai szoktak lenni:-) A gyerkőc meg húsleves, uborka és paradicsom-fan, szerintem elélne ezen a három dolgon, ha hagynám. Szegénykém most benne van egy jó kis náthában, így a napi többórás séták is elmaradnak, sőt, ha olyan meleg lesz, mint ma volt, akkor a kerti kinttartózkodás is lerövidül majd. 

Sporttal nem állok túl fényesen, és attól, hogy 2-3 órát sétálunk a gyerekkel, még nem fog a hasi hájam eltűnni, úgyhogy irgumburgom, minden este 100 felülést meg kell csinálnom, plissz heti 3 itthoni torna! Mert papírforma szerint egyre nehezebben mennek le az utolsó kilók (értsd: a maradék huszas:-)) és a testemnek is szüksége van rá, milyen kár, hogy ezt csak a lökött agyam nem fogadja be:-)

Ti hogy vagytok? 

update: mindennemű félreértések elkerülése érdekében- természetesen fagyasztottan vettem 3 kiló updatesütit:-) ja, és csakis édeseket (mákos-meggyes, almás-rácsos, áfonyás, csokispudingos)

Szombat este már 15 kilóval mutatott kevesebbet a mérleg, magam is meglepődtem, mert a pénteke sti kisgyerekes anyukák találkáján azért nem nagyon érdekelt a ch...de erre készültem is előre:-) és lám...mondjuk annyit táncoltunk, hogy egy kiló is lemehetett volna vele:-)

A hátam lekopp jól van, így már a gyógytorna mellett ismét megpróbálkoztam egy kis zsírgyilkosabb mozgásformával is, és nem durrant be a hátam szerencsére, így fokozatosan jöhet vissza a terhelés, de mellette azért csinálgatom a gyógytornát is.

Vasárnap este elutaztunk (ma este megyünk haza) azóta kicsit káosz van....esti kínai kaja, terülj-terülj asztalkám és egyéb hasonló nyalánkságok... kiváncsi leszek jött-e vissza valami. Ez a 86 kg már szebben mutat, ez 5 hónap alatt 15 kilós fogyás, de a tavaly ilyenkori súlyomhoz képest egy lenge huszas....mennyivel jobb most öltözködni is....

továbbra is halad a diétám. Tegnap (csütörtökön9 volt az utolsó kezelésem, lekopogom, két napja nem fájt kicsit sem a hátam, jó lenne, ha így maradna!

kaja:

csütörtök

r: 2 tk. kenyér, light margarin, zöldség, t.kávé

e: tejszínes-kapros tengeri hal

u. norbis péksütemények (kókuszos csiga, fahéjas csiga, csokis trioli, vaníliás, és egy almás süti:-))

v: a szokásos- nincs vacsi:-) mondjuk a gyerkőc narancsot evett, ettem belőle egy fél cikket, de én ezt nem számolom vacsinak:-)

súlyt is mértem, 87,0 kereken, tehát 14,5. Érzem, hogy mennyivel komótosabban, lassabban halad a fogyás az elejéhez képest. Akkor ilyen étrenddel (ami egyébként még midnig normális, nem egy szigorú turbodiet) sokkal gyorsabb lett volna az ütem. És ez mostmár nagy bizonyossággal így fog haladni, minél kevesebb a felesleg, ill. a szervezet minél jobban hozzászokik az új rendszerhez, annál nehezebb leadni a kilókat. ellenben nagy előnyöm a szervezetemmel szemben, hogy kezd minden kiló egyre látványosabb lenni, és nekem ez mindennél nagyobb löketet ad. Úgy gondolom, hogy nyár végére érem el a 70 kilót, onnan már cak egy kis finomítás a 66,6 :-)

péntejk:

r: 1 alma, t.kávé, 1 tk. kenyér margarin, diet dzsem

e: cukkinifasírt, isteni volt:-) (2 cukkinit lereszelünk, 1 v.hagymát aprítunk, 2 tojás, zabkorpa, zabpehely állagjavításig, só, bors, fokhagyma, én sütőben sütöm mindig a fasírtot dm-es sütőpapíron -ez a márka nekem a legtutibb, sosem ragad le semmi- kb 10 perc alatt kész, isteni volt, én imádom a cukkinit

u: 1 narancs, még fasírt:-)

ma volt 1 tányér gombaleves vacsora gyanánt, mert estére kimenőm van, s bár éjfélre szándékozom hazaérni, tudom, hogy addig nem bírom éhen.  

r: 2 t.kávé, 2 sz. t.k. kenyér, egyik margarinnal és paradicsommal, a másik margarinnal és diétás dzsemmel

e: hagymaágyon párolt tengeri hal citromosan uborkás-paradicsomos salátával, plussz kevés főtt disznóhús a soványabb részből

u: eper, epres shake (eper összebotmixel, hozzá édesítő, kevés tej, egy fél doboz mangós norbis tejital -nagyon finom volt)

vacsi- eddig semmi, nem is tervezem....

r: 2 t.tk. kenyér, light margarin, paradicsom, t.kávé

t: alma

e: uborka-paradicsom sali 1 tejfölös csirkecombbal

u: eper, popcorn

v: még mindig a terjengő illatok...este már nagyon éhes voltam, de valamit valamiért....pár nap és bele lehet szokni a vacsi mentes életbe is..legalábbis ezt mondják..:-) a lényeg, hogy most megint rámtört a fogyás elemi ereje, valaki rámküldött egy kis akaraterőt is:-) és nagyon precízen betartom amit elterveztem. Amíg könnyen megy, addig oké, ha alábhagy a lendület, akkor visszatér a vacsi, de csakis lájtosan!

és akkor egy ilyen volt-ilyen lett kép:-)

1.kép: 2008.január, nem emlékszem pontosan, 101-105 kiló között valahol...

 ez is hasonló súlykategória, csak pár hónappal később

ugyanabban a szoknyában 87 kilósan: (most)

Nekem mindig nagy lendületet ad mások sikereinek a megismerése, talán az is szerepet játszhat benne, hogy látom, minden sikerülhet, s ha másnak megy, akkor nekem is.

Ha szereted olvasgatni, hogyan, milyen módszerrel fogytak le mások, akkor itt egy szuper oldal:

http://www.wellnesscafe.hu/versenyben_palyazatok